Az Aranyló-fogadó a Gidrán lovaknak állít emléket.

A Gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt Egyiptomban báró Fechtig, akit cigánybáróként tart számon Jókai Mór révén a magyar és nemzetközi irodalom.

1817-ben vitte Lipicára, de csak 1855-ben kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.

A beltenyésztés elkerülésére a Gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta Gidrán ménekkel. Ez volt az ún. cseppvérkeresztezés. A fajta alapjának számító induló kancaanyagot, az arab telivérek mellett, egy idő után angol telivérekkel kezdték nemesíteni. Így alakult ki Európa első angol-arab fajtája, amely a kor jellegzetes katonai ménesbeosztásából kifolyólag kizárólag sárga színben létezik.

 A Gidrán vérségű lovak azonban nemcsak a harcmezőn állták meg legendás keménységükkel és küzdeni tudásukkal a helyüket, hanem a századfordulótól kezdve egyre nagyobb feltűnést keltettek a lovas mérkőzések, versenyek színterein is.

A II. világháború után egy letűnt kor szimbólumaként a Gidrán fajta is háttérbe szorult, ami majdnem a teljes megsemmisüléshez vezetett.

 Szerencsére azonban néhány évtizeddel ezelőtt mindenkiben tudatosodott, hogy a tradicionális Gidrán fajta egyet jelent nemzetközi kultúránk és kincsünk megőrzésével.

A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt.

Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidrán IV-et, akinek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be. A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra.

 Ma Gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidrán-vonalhoz tartozik.

Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikei értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.