AZ ARANYLÓ FOGADÓ

Az Aranyló-fogadó a Gidrán lovaknak állít emléket.

A Gidrán lovak a múlt század elejétől nemzetközi hírű huszárlovakká váltak. A világhírű magyar könnyűlovasság, a huszárság tiszti hátaslovaiként számontartott elegáns lovak története regényes és sokszínű.

A fajtaalapító Gidrán Senior eredeti arab telivér mént az a Fechtig báró importálta Arábiából, akit Cigánybáróként tart számon Jókai Mór révén a magyar és nemzetközi irodalom. A fajta alapjának számító induló kancaanyagot, az arab telivérek mellett, egy idő után angol telivérekkel kezdték nemesíteni. Így alakult ki

Európa első angol-arab fajtája, amely a kor jellegzetes katonai ménesbeosztásából kifolyólag kizárólag sárga színben létezik.

Innen ered a fogadó Arany-ló elnevezése.

A Gidrán vérségű lovak azonban nemcsak a harcmezőn állták meg legendás keménységükkel és küzdeni tudásukkal a helyüket, hanem a századfordulótól kezdve egyre nagyobb feltűnést keltettek a lovas mérkőzések, versenyek színterein is.

A II. világháború után egy letűnt kor szimbólumaként a Gidrán fajta is háttérbe szorult, ami majdnem a teljes megsemmisüléshez vezetett.

Szerencsére azonban néhány évtizeddel ezelőtt mindenkiben
tudatosodott, hogy a tradicionális Gidrán fajta egyet jelent nemzetközi kultúránk és kincsünk megőrzésével.